A napokban újra felbukkant a magyar mobilozók körében az ún. wangiri-csalás. Ha számodra ismeretlen külföldi telefonszámról van nem fogadott hívásod, ahonnan sosem szoktak keresni, valószínűleg visszahívást remélő csalók állnak a háttérben.  A lényeg: sose hívd vissza őket!

Az elmúlt hétvégén sok magyar mobilhasználó tapasztalhatta, hogy nem fogadott hívása van számára ismeretlen külföldi, sok esetben távoli országban regisztrált, például ugandai, burundi, orosz és közép-afrikai telefonszámról. Legtöbbjük valószínűleg azt sem vehette észre, hogy csörgött a telefonja, hiszen a hívó fél a hívás felépülése után szinte azonnal bontotta a vonalat, gyakorlatilag lehetetlenné téve a hívás fogadását.

Nem akarják, hogy felvegyük a hívást

A csalóknak eleve ez a céljuk, és az általuk művelt visszaélést is ezért hívják wangiri-csalásnak: a japán kifejezés azt a cselekvést jelenti, amikor épp csak megcsörgetjük valakinek a telefonját, majd rögtön bontjuk is a hívást.

Fontos kiemelni, hogy ha nem fogadott hívásunk van egy számról – legyen az külföldi –, vagy ha fel is vesszük a telefont, akkor sem érhet minket kár, hiszen a hívás vagy üzenet fogadása itthon, a magyar mobilhálózaton nem kerül pénzbe, a telefonszámlánkat nem fogja terhelni.

Miért hívnak fel minket a világ másik végéről?

De miért éri meg valakinek a világ másik feléről feltárcsáznia bennünket? Természetesen pénzért – tudtuk meg Szaló Tamástól, a visszaélések felderítésért felelős kollégánktól.

Ezek a csalók ugyanis kifejezetten arra utaznak, hogy visszahívásokat generáljanak: szervezetten dolgoznak, számítógépes vezérléssel egyetlen nap alatt akár tíz-húszezer hívószámot tárcsáznak végig. Vagy valamilyen adatbázisokból, valószínűleg illegális úton megszerzett telefonszámokkal dolgoznak, vagy véletlenszerűen generált számokkal próbálkoznak.

Hogyan keres pénzt egy csaló abból, hogy mi visszahívjuk?

Ha több millió hívást követően csupán a felhívottak néhány százaléka, néhány tízezer ember visszahívja a csalókat, már az komoly bevételt termelhet számukra. Ugyanis ők az esetek többségében online vásárolnak maguknak egy telefonszámot valamilyen távoli távközlési szolgáltatónál.

Szándékosan nem helyi szolgáltatóval állapodnak meg, így ugyanis ha például egy Magyarországon élő ügyfél visszahívja őket, hívása több nemzetközi szolgáltató központján, vonalain keresztül jut célba, hiszen nem létezik a világ minden országa között közvetlen távközlési kapcsolat. Így viszont az egyes szakaszokon való hívástovábbításért minden, abban részt vevő szolgáltató leemeli a maga hasznát. A sor legvégén persze a valamilyen kis távközlési céggel együttműködő csalók is részesednek a hívásdíj egy csekély százalékából – ám sok tízezer hívás esetén ez a bevétel is tetemes összegű bevételt jelenthet számukra.

Mit tegyünk, és mit ne?

A legfontosabb, hogy vizsgáljuk meg a számot, mielőtt visszahívnánk: a telefonszám legelején, a + jel után látható szám (például +256) az előhívó, ez mutatja meg, hogy milyen országból hívtak minket. Elég megnyitni ezt a hasznos Wikipédia-szócikket, amelyben rákeresve rögtön kideríthetjük, hogy a +256-as előhívóról érkező hívás valójában Ugandából érkezik. Hacsak nem nyaralnak ott a rokonaink, ismerőseink, nem túl valószínű, hogy onnan tárcsáznának minket.

Ez esetben tanácsos nem visszahívni a számot: ezen az oldalon megnézheted nemzetközi hívásokra érvényes percdíjainkat. A példában említett Uganda a négyes díjzónába esik, számlás előfizetéssel 193 forintos, kártyás előfizetéssel 204 forintos percdíjjal hívható a Telenor magyarországi mobilhálózatából, de más országok esetében ennél jóval magasabbak lehetnek a precdíjak.

Kollégáink tapasztalatai szerint egyébként a csalók többféle trükköt is alkalmaznak: előfordul, hogy a visszahívott számon csupán zaj hallható, más esetben a kicsöngés hangját játsszák be a hívónak, hogy minél hosszabb ideig a vonalban tartsák őt. Az is megesik, hogy valamilyen átverős nyereményjátékhoz toboroznak e számokhoz áldozatokat. Ezért mindenkinek azt javasoljuk, hogy ne hívja vissza ezeket a számokat, vagy legalább érdeklődjön az ügyfélszolgálatunkon, mielőtt megtenné azt.

Mit tesz a Telenor a visszahívásos csalók ellen?

Természetesen a Telenor Magyarország háttérrendszerei folyamatosan figyelik, és automatikusan jelzik, ha egy-egy nemzetközi hívószám esetében kiugróan magas a hívások száma – ezt tapasztaltuk a múl hét utolsó napjaiban is. Ezek általában visszahívásos csalásokhoz kötődnek, és blokkolásukkal lehet megelőzni a károkozást: ilyen esetben a Telenor magyar ügyfelei nem tudják visszahívni a csalókat.

Ezen kívül a világ mobilszolgáltatóit tömörítő GSM Association is folyamatosan frissít egy olyan globális listát, amely a csalásokhoz használt hívószámokat tartalmazza; természetesen az ezen szereplő számokat is folyamatosan blokkolja a Telenor Magyarország is. Azonban a csalók folyamatosan újabb és újabb számokról és hálózatokról próbálkoznak, kisebb-nagyobb rendszerességgel újra megjelennek, és némi időbe telik, amíg az algoritmusok érzékelik tevékenyégüket, és kitiltják őket a hálózatból. A legjobb védekezés tehát, ha előfizetőként óvatosak vagyunk és odafigyelünk arra, milyen számot hívunk vissza.