A közelmúltban nagy port kavart a hír, miszerint a Facebook pár éven belül kivonulhat Európából. A híradások szerint az ír adatvédelmi bizottság (Data Protection Commission, DPC) nemrég javasolt korlátozásai miatt a Facebook fontolgatja, hogy teljesen itthagyja a kontinenst, és egész Európában elérhetetlenné tegye két fő szolgáltatását, a Facebookot és az Instagramot.

A bejelentésre persze hisztérikus állapotba került a világsajtó – de mi áll a dolog hátterében, hogy jutottunk idáig, és mi várható a jövőben? Érdemes kaszát-kapát eldobva rohannunk a Facebookra, hogy gyorsan letöltsük az évek alatt felhalmozott fotóinkat, mielőtt elsötétül a kép? És mi lesz a hirdetésekkel?

Facebook vs adatvédelem

A sztori röviden a következő: az EU Bírósága még júliusban hatályon kívül helyezte a Privacy Shield nevű megállapodást, ami szabályozta az USA és Európa közti adattovábbítást. Tette mindezt azért, mert véleménye szerint az eddiginél szigorúbb szabályozásra van szükség a magánélet és a személyes adatok védelmének érdekében.

A Bíróság szerint Amerikában nem biztosított az általános adatvédelmi követelmények betartása, ezért az “adatvédelmi pajzs” megszüntetésével arra kívánja ösztökélni a tagországokat, hogy szigorúbb szabályozásokat dolgozzanak ki. Tegyük hozzá, az EU Bíróságának aggályai nem alaptalanok: híradások szerint az amerikai titkosszolgálatok egy Prism fedőnevű program keretében közvetlenül fértek hozzá a Google, az Apple, a Facebook, és más nagy cégek adataihoz…

Írország (ahol a Facebook európai központja található) pedig nem is volt rest cselekedni. A DPC 2020 szeptemberének közepén egy olyan határozatot készített elő, ami megtiltaná a Facebooknak, hogy európai felhasználóinak adatait az Egyesült Államokba továbbítsa.

Természetesen ez az adatexport-tilalom a Facebooknak teljességgel elfogadhatatlan. A cég egész üzleti modellje arra épül, hogy adatokat gyűjt a felhasználóiról, ezeket amerikai adatközpontjaiban elemzi, és így teszi lehetővé hirdetőinek, hogy személyre szabott hirdetésekkel találja meg a Facebook (2020. augusztusi adatok szerint) mintegy 2,7 milliárd felhasználóját. A Facebook 2019-ben 70,7 milliárd dollárra rúgó bevételének oroszlánrésze, mintegy 98%-a hirdetésekből származik, tehát a kérdés közel sem tét nélküli a világcég számára.

Bezár a bolt?

A Facebook sérelmezi, hogy a szabályozás őket “pécézte ki”, holott több másik amerikai cég (pl. a Google) működik hasonló modell alapján. Ráadásul a szabályozás véleményezésére csak három hetet kaptak. Ezért egy agresszív lépéssel bírósági beadványban lengették be, hogy ha az új adatvédelmi korlátozások valóban életbe lépnek, a cég inkább beszünteti tevékenységét Európában.

Mondanunk sem kell, a Facebook valójában sosem tenne ilyet önszántából: 410 millió felhasználója van a kontinensen, és 2020-as adatok szerint bevételeinek 23%-a származik Európából. De akkor milyen következményei lehetnek ennek a csörtének?

Szakértők szerint ez még a jövő zenéje. Világos, hogy az EU is szigorúbb intézkedésekkel fenyeget most, mint amik végül életbe fognak lépni, és a Facebook sem fogja egykönnyen feladni bevételeinek közel negyedét. Elképzelhető, hogy a Facebookot végül európai adatközpontok használatára fogják kötelezni, és nagyon valószínű, hogy új szabályozások várhatóak az adatvédelem terén.

Az viszont biztos, hogy ez az epizód egy hosszabb tárgyalássorozat kezdete. Ezt az is jelzi, hogy a cég egy magas rangú képvselője nemrég egy blogposztban jelezte: a Facebook támogatja egy globális, mindenkire érvényes szabályozás kialakítását, ami sztenderdizálná az adatkezelést az egész világon.

A Facebook-hirdetések jövője

Természetesen a most pedzegetett adatexport-tilalom nem csak a Facebook bevételeinek tenne keresztbe. A kis-, közép-, és nagyvállalatok marketingstratégiájában is kitüntetett helyen áll a közösségi media, és a Facebook 2019-re a világ második legnagyobb digitális reklámszolgátatója lett, a digitális hirdetési piac közel negyedét lefedve.

A Facebook ráadásul a botránnyal kapcsolatos kommunikációjában is hangsúlyosan kezeli a kis- és középvállalkozásokat, kiemelve, hogy hirdetési szolgáltatásaikkal kiegyenlítik a játékteret a KKV-k és a tőkeerős nagyvállalatok között.

Így aztán a magyar kis- és középvállalkozások számára sem mellékes, hogyan alakul a Facebook jövője Európában. Nyugalom, a fentiek fényében attól nem kell félni, hogy ez a hirdetési mód teljesen eltűnne, de egyelőre nehéz megítélni, az adatvédelmi aggályok hatására hogyan változhat a Facebook hirdetési modellje. Mindenesetre az a tendencia már most látszik a közösségi platform gyakorlatában, hogy a fókuszt a felhasználók személyes „fala” helyett inkább a privát üzenetküldésre helyezik. Ezt a hirdetési módok is le kell, hogy kövessék, tehát változások mindenképpen várhatóak – a HiperBusiness blogon pedig be fogunk számolni minden ezt érintő újdonságról!