Előző cikkünkben bemutattuk a blokklánc technológiát, amely többek közt lehetővé tette az első kriptovaluta, a Bitcoin (BTC) és az Ethereum által létrehozott, második legnagyobb piaci kapitalizációval rendelkező Ether (ETH) megalkotását. Ebben az epizódban pedig összegyűjtöttünk néhány alapvető információt ezek működéséről.

Kezdjük az elején

A Bitcoin egy Satoshi Nakamoto név alatt futó személy vagy csoport által feltalált nyílt forráskódú (bárki által lemásolható) digitális fizetőeszköz, amelyet elektronikus úton hoznak létre és így is tárolnak. A technológiai alapját adó blokkláncnak köszönhetően, a hagyományos fizetőeszközöktől eltérően ez egy decentralizált eszköz; nincs mögötte központi ellenőrző szerv, bank, kormány vagy kibocsátó vállalat.

A Bitcoin kizárólag a digitális térben létezik, nem nyomtatják (ez rengeteg pluszköltségtől mentesíti, ráadásul hamisítani sem lehet). Az újabb Bitcoinokat a felhasználók számítógépes szoftverek segítségével hozzák létre különböző matematikai problémák algoritmikus megoldásával; ezt nevezik bányászatnak. A BTC protokoll szerint összesen 21 millió Bitcoint lehet kibányászni, azonban a BTC értéke törtrészekben is értelmezhető: legkisebb egysége a satoshi, amely 1 BTC százmilliomod részét jelenti.

Nem arany, mégis fénylik

A leggyakrabban felmerülő kérdés talán az, hogy hogyan lehet árfolyama egy olyan eszköznek, ami nem képvisel hagyományos piaci értéket. Klasszikus értelemben véve a BTC mögött nincs fedezet; értékét lényegében a mögötte álló forradalmi blokklánc technológia, a felhasználók együttes számítási kapacitása, valamint a közöttük létrejött konszenzus adja.

A kriptovaluták tárolására lehetőség van harmadik félen keresztül, de célszerűbb az erre a célra fejlesztett, biztonságos digitális pénztárcákat választani, mivel a kriptovaluták valódi erőssége decentralizáltságukban, azaz függetlenségükben rejlik. Miután nincs mögöttük központi kibocsátó vagy ellenőrző szerv, nem lehet központilag elinflálni – például egy gazdasági válság kezelése érdekében.

A harmadik fél bevonása tehát szemben áll a kriptovaluták esszenciájával, mivel olyan hagyományos veszélyeket rejt magában, mint a számla önkényes zárolása, az utalások korlátozása, legrosszabb esetben a kriptovaluta-szolgáltatás megszüntetése és vele a számlaegyenleg teljes és visszavonhatatlan lenullázása.

Éteri kötelék

A Bitcoinhoz csak abban hasonlít az Ethereum, hogy szintén nyílt forráskódú és blokkláncalapú, azonban itt egy olyan platformról van szó, amely különböző digitális alkalmazások létrehozására és futtatására alkalmas. Ezek az alkalmazások, amiket dappoknak (decentralizált alkalmazásoknak) neveznek, lehetővé teszik az Ethereum felhasználók számára, hogy harmadik fél nélkül, közvetlenül egymással köthessenek megállapodásokat és bonyolíthassanak tranzakciókat.

Ahogyan a blokkláncoknak általában, az Ethereum hálózatnak is jelentős számítási kapacitásra van szüksége a dappok futtatásához. Ahogy a Bitcoin esetében BTC-t fizetnek a bányászoknak a blokklánc számítási feladatainak megoldásáért és a stabil működés biztosításáért, úgy az Ethereum esetében ezt Etherrel honorálják a fejlesztők és programozók felé.

A létrehozható Ether összmennyiségének a Bitcoinnal szemben nincs felső határa, jelenleg 18 milló ETH-t hoznak létre évente. Ráadásul mivel az Ethereum platformon a fejlesztők létrehozhatják saját dappjaikat, az Ether mögötti értéket képviselő virtuális ökoszisztéma egyre csak nő és nő, sőt, ma már olyan techcégek is komoly érdeklődést mutatnak iránta, mint az IBM vagy a Microsoft.

Ez az érdeklődés is azt látszik igazolni, hogy a biztonságos globális fizetőeszköz, valamint az decentralizált világszámítógép koncepciója olyan technológiai innovációt jelentenek, amely valóban alapjaiban változtathatja meg a világunkat. Ennek köszönhető, hogy egyes optimista előrejelzések szerint 2025-re a Bitcoin árfolyama elérheti az egymillió, az Etheré pedig a 9000 USD-t.