A Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság közelmúltban lezajlott két aukcióján a Telenor Magyarország összesen több mint 92 milliárd forintért vásárolt frekvenciahasználati jogosultságot. Egy ilyen aukció eredménye meghatározó fontosságú egy mobilszolgáltató számára. De miért ilyen jelentős esemény ez – és milyen hatása lesz a mobilhasználókra? Frekvencia-kisokos következik.

Jövőbe mutató frekvencialicitek

Kezdjük az elején: a mobilszolgáltatások alapját adó frekvencia alapvetően szűkös erőforrás, rendelkezésre bocsátásáról és értékesítésétől a hatóság, Magyarországon a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) gondoskodik.  2020-ban és 2021-ben is zajlott frekvenciaértékesítési aukció, előbbin a 700, 2100 és 3600 MHz-es tartományokban, utóbbin a 900 és 1800 MHz-es tartományokban licitálhattak a résztvevők.

Ha évente van aukció, miért ilyen fontos események ezek? Most két jelentős aukció követte egymást, de a gyakorlatban ezek nem ilyen gyakori események: a frekvenciára 15+5 éves szerződést kötnek a szolgáltatók, ami elegendő időtáv ahhoz, hogy hosszú távú hálózatfejlesztési beruházásokban, a legmodernebb technológiákban gondolkozzanak a mobilszolgáltatók ügyfeleik kiszolgálására.

A Telenor Magyarország 2020 márciusában összesen 35,6 milliárd forint értékben, míg idén januárban további 56,8 milliárd forintért vásárolt frekvenciahasználati jogosultságot. A 700 MHz-en 2×5 MHz-et, 900 MHz-en 2×13 MHz-et, 1800 MHz-en 2×20 MHz-et és 3600 MHz-en megszerezte Magyarország legnagyobb egybefüggő blokkját, 140 MHz-et.

A közelmúltban lezajlott frekvenciaaukciók hatását a felhasználok a mindennapokban is érezni fogják.

Frekvenciahasználat a gyakorlatban

Az alacsonyabb, 1000 MHz (azaz 1 GHz) alatti frekvenciatartomány a nagyobb területi lefedettség kiépítését teszi lehetővé, ritkábban elhelyezett bázisállomásokkal, illetve jó hullámterjedési adottságaik révén képesek áthatolni a vastagabb falakon, lefedettséget biztosítani beltéren, akár az épültetek legbelső vagy földszint alatti helyiségeiben is. A frekvencia növekedésével (az 1000 MHz feletti sávban – 1800, 2100, 2600 és 3600 MHz-es tartományok) a kisebb területi lefedettségű, de nagyobb kapacitású, azaz nagyobb sávszélességű és több felhasználót kiszolgálni képes hálózat építhető, a technológia jellemzően városokban, nagy forgalmú helyszíneken, stadionokban pörgethető a csúcsra

A telefonok is szabványosan az említett frekvenciasávokat használják (mára világszerte): automatikusan és folyamatosan keresik a legmegfelelőbb hálózati kapcsolatot és ehhez akár mobilnetezés vagy hívás közben is képesek – a felhasználó számára észrevétlenül – frekvenciasávot váltani.

És mennyi a G? A korábbi (gyakorlattól) kötelezettségtől eltérően a Hatóság ma már nem írja elő, hogy egy adott frekvenciasávon melyik technológiát (2G, 3G, 4G, vagy 5G) kötelező (biztosítania) használni egy szolgáltatónak. Mit jelent ez a gyakorlatban? Például a 4G akár egyszerre több frekvenciasávban is elérhető, így magasabb szinten kiszolgálva a felhasználói igényeket – a Telenor is ezt a gyakorlatot követi. Szolgáltatói szempontból pedig, ha az adott sávban (pl 900 vagy 1800 MHz-en) minél nagyobb frekvenciaszelet használhat egy szolgáltató, annál nagyobb kapacitással állhat ügyfelei rendelkezésére.

 Összességében tehát elmondható, hogy a mobilszolgáltató jól kidolgozott spektrumstratégiájának és hálózatfejlesztésének nyertesei a kiváló szolgáltatások révén az ügyfelek.

5G és a frekvenciasávok

2019-es adatok alapján a Föld mobilinternetező lakossága fejenként átlagosan havi 5,8 GB adatot fogyasztott. Elemzések szerint ez a szám 2024-re 21 GB-ra emelkedhet, és a berobbanás küszöbén vannak az Internet of Things (IoT) megoldások is, vagyis a növekvő igények kiszolgálásához a hálózat folyamatos fejlesztése, és releváns időpillanatban az új technológiák bevezetése a szolgáltatók elemi érdeke.

Az előttünk álló évtized az 5G térhódításáról fog szólni. A 2020-as frekvencia-aukciót „5G frekvencia aukció”-nak is nevezte a szakma, mert az itt újonnan megnyitott – korábban mobilszolgáltatásra nem használt 700-as és 3600-as – sávok elsősorban az 5G bevezetését segíthetik elő. A technológiasemlegesség azonban ahogy a többi sávban, itt is lehetővé teszi más technológiák alkalmazását, ez többnyire a mobilszolgáltató stratégiai döntése. A közeljövőben az 5G technológia a 4G-vel párhuzamosan szolgálhatja ki a növekvő fogyasztói igényeket. Ezért is fontos, hogy a Telenor összességében kiváló, hosszú távon is magas színvonalú hálózat építéséhez megfelelő eredményt ért el a 2020-as és 2021-es frekvenciaaukciókon.