A ’90-es évek derekára Magyarországon is egyre inkább elterjedt az internet használata.

Ezzel itthon is elkezdődött a legújabb információs forradalom, és vele a digitalizáció kora. A folyamat eredményeképpen mára gyökeresen megváltozott a vásárlók és a vállalatok korábban megszokott kapcsolata.

A mélyreható változások láthatatlan hajtóereje: a felhasználók személyes adatai. A vállalatok ezen adatokra építve fejlesztenek újabb és újabb funkciókat, teszik kényelmesebbé a vásárlás élményét, vagy kínálnak egészen új szolgáltatásokat. Összességében elmondható, hogy a személyes adatok felhasználása nyitotta meg a kaput korábban ismeretlen üzleti modellek előtt – ha úgy tetszik, az információ, azon belül is a személyes adataink váltak az online gazdaság új pénznemévé.

Az adatmonetizáció ereje

Jól szemlélteti a terület evolúcióját a Facebook példája. A globális közösségimédia-óriás egész üzleti modellje a havonta mintegy 2,6 milliárd aktív felhasználójának adataira épül. A 2020-ban 86 milliárd dollár bevételt elkönyvelő platform hirdetési rendszere egészen részletes szűrési feltételeket tesz lehetővé, ami a hirdetők számára óriási értéket képvisel. Ezért cserébe természetes, hogy a Facebooknak bőven megéri a szolgáltatásait folyamatosan fejleszteni, majd azokat ingyenesen a felhasználók rendelkezésére bocsátani.

Az információs gazdaság korai napjaiban az adatok monetizációja, vagyis pénzre váltása merőben új üzleti modellek előtt nyitotta meg az utat. Az addig megszokott rendszert (vagyis: ha szeretnénk egy szolgáltatást, fizetünk érte) egyre nagyobb mértékben felváltotta egy új megközelítés.

Új üzleti modellek az információs gazdaságban

Manapság az interneten sok szolgáltatást ingyen kapunk, azokért csak az adatainkkal “fizetünk”. Ez képezi a manapság is sok cég által használt úgynevezett ‘freemium’ üzleti modell alapját is. Eszerint a vállalat bizonyos alapvető szolgáltatásokat ingyen kínál (nem mellesleg begyűjtve így az értékes felhasználói adatokat is), de az igazán hasznos funkciókért már fizetni kell. Nem egy szolgáltatás, mint például a már említett Facebook, teljesen ingyenes marad, hiszen teljes egészében a felhasználók adataira épül (a platform 2020-as bevételének 98%-át a hirdetések adták).

Az adatok monetizációja mára olyan mértékű, hogy sok esetben már nem is feltétlenül az azonnali vásárlás, pénzköltés az elsődleges cél: egy Amazonhoz hasonló óriási e-kereskedő például abból is jelentősen profitál, ha vásárlás nélkül böngészünk a termékek között, mivel így adatelemző algoritmusai újabb mintázatokat figyelhetnek meg a vásárlók viselkedésében. Az algoritmusok finomításával a kereskedő egyre pontosabban ajánlhat még vonzóbb termékeket – ennek pedig már kisebb eséllyel fognak ellenállni a vásárlók.

Az olyan technológiák felemelkedése, mint például az Internet of Things (a Dolgok Internete, vagyis a legkülönfélébb eszközök internetre csatlakoztatása, és az ezen a kapcsolaton keresztül történő adatszolgáltatás), vagy a ‘big data’ (vagyis a nagy adathalmazok elemzése, esetleg azokkal Mesterséges Intelligencia-algoritmusok “táplálása”) a jövőben csak még értékesebbé tehetik a személyes adatainkat.

Az adatalapú gazdaság árnyoldala

Mindez persze veszélyekkel is jár. Az adatok felértékelődésével egyre többen próbálnak kihasítani egy szeletet az üzletből: manapság szinte minden weboldal vagy internetes szolgáltatás próbál így vagy úgy közel férkőzni az adatainkhoz.

Az adatok megszerzésének és kezelésének problémája egyre nagyobb súlyt kap – nem véletlen, hogy az EU is új adatvédelmi rendeletet dolgozott ki és léptetett életbe 2018-ban. A GDPR-ról a Hiper business blogon is írtunk már, mivel a magyar kis- és középvállalkozások számára is fontos kérdésről van szó.

Fontos megjegyeznünk, hogy az adatszerzés legális formái esetén felmerül a felhasználók felelőssége is: végig kell gondolnunk, hogy vajon tényleg érdemes-e megadnunk egy halom személyes adatunkat, hogy aztán megnézhessünk egy közepesen érdekes videót egy olyan weboldalon, ahova soha többé nem térünk vissza… Emellett azonban mára az adatok jogtalan megszerzése és a “feketén” szerzett adatokkal való kereskedés is globális méreteket öltött.

Ennek fényében nem meglepő, hogy a Forbes már két éve az adatbiztonság területét jelölte meg a 2020-as évek egyik legfontosabb kérdésének. Ahogy újabb és újabb technológiai újítások épülnek be szervesen a mindennapjainkba, a digitális gazdaság jövőjét nagyban meghatározhatja, milyen megoldásokkal tudjuk majd biztosítani adataink biztonságát.