A legnagyobb netcégek (Facebook, Google, Apple) szabályozása, megadóztatása már egy ideje forró témának számít szerte a világon.

Mi is írtunk már róla, hogy egy adatvédelmi szabályozás tervezete kapcsán a Facebook nemrég belengette az Európából való kivonulást (ami természetesen csak kommunikációs húzás volt, hiszen a közösségimédia-óriásnak is fontos piaca a kontinens).

Azonban a Big Tech működésével kapcsolatban nem csak adatvédelmi problémák merülnek fel. A nemrég megszavazott ausztrál médiatörvény egy egészen új aspektusból szabályozza a Facebook működését – ez pedig világszerte jelentős változásokat hozhat. A globális folyamat idén vett fordulatot, amikor a Facebook februárban egyszerűen letiltotta a híreket az ausztrál felhasználók számára, és az ausztrál híreket a világ összes felhasználója számára. Lássuk, mi állt a botrány hátterében, és mit várhatunk a jövőben!

Úttörő szabályozás Ausztráliában

Év elején az ausztrál parlament megszavazta az új médiatörvényt, amelynek értelmében a közösségi portálok (pl. Facebook) és internetes keresőmotorok (pl. Google) kizárólag a hírportálokkal való megegyezés alapján közölhetik azok tartalmait. Egyszerűbben fogalmazva: a szabályozás értelmében a Facebooknak mostantól fizetnie kellene azért, hogy a különféle híroldalak tartalmait saját felületén kínálja a felhasználóknak.

A közösségi óriásnak ez hatalmas érvágás: gyakorlatilag egész üzleti modellje az átvett tartalmakra épül, vagyis arra, hogy felhasználói online startlapjukként tekintenek a közösségi oldalra. A Facebook maga viszont nem számít médiaszolgáltatónak: csak tárhelyet és platformot biztosít, hogy a felhasználók elérjék az őket érdeklő tartalmakat.

A közösségimédia-óriás eközben persze őrületes mennyiségű adatot is gyűjt felhasználóiról, ezek alapján pedig szupercélzott hirdetések kihelyezését teszi lehetővé. Az ebből származó bevételek aztán mind a Facebooknál csapódnak le, mivel a hirdetések nem az eredeti tartalomszolgáltatónál jelennek meg – vagyis, leegyszerűsítve, a híroldalak munkája után a közösségimédia-óriás fölözi le a hasznot.

Az új szabályozással Ausztrália ezt a helyzetet igyekezett rendezni. Ebből kerekedett az a konfliktus, amelynek eredményeképp a Facebook jópár napra lekapcsolta a hírek elérését az egész kontinensen.

Facebook-törvények világszerte

A Google helyzete is hasonló, a szabályozás pedig őket is érinti, a keresőóriás ezért is fenyegetőzött az ausztrál piac elhagyásával. Az ausztrál botrány végül konszenzusos megoldással végződött: a törvény rugalmasabban szabályozza majd a tartalomszolgáltatók és a techcégek viszonyát, nem lesz mindig kötelező fizetni – a hírek pedig így újra elérhetőek a Facebookon. A háborúnak azonban ezzel még nincs vége, sőt!

Ausztrália példáját követve Kanada is bejelentette: a terület átfogó szabályozására készül. A két ország vezetői össze is fogtak, hogy új szabályokkal hatékonyabban tartsanak ellen a Facebooknak. Az általános trendeket vizsgálva nem lenne meglepő, ha ez már a nemzetközi, összehangolt fellépés előszobája lenne.

A kanadai Steven Guilbeault miniszter szerint a közeljövőben 10-15 országban fognak hasonló szabályokat bevezetni. Varga Judit igazságügyi miniszter idén év elején pendítette meg, hogy hazánk is a terület törvényi szabályozását fontolgatja. Lengyelország 2021 januárjában mutatta be a Facebook-törvényjavaslatát, de Franciaország és Belgium is tervezi, hogy törvényileg szabályozza a közösségi platformok működését. Az EU pedig egy átfogó törvénycsomaggal készül a közösségi platformok helyzetének rendezésére.

A nagy techcégek aranykorának tehát záros határidőn belül leáldozhat: törvények, különadók és bírságok sora jelzi, hogy új korszak következik a Facebook és a Google működésében. Hogy a különféle helyi szabályozások mennyire lesznek összhangban, és ezek hogyan fogják érinteni a Big Tech világcégeket, az még a jövő zenéje – de a Hiper Business Blogon mindenképpen be fogunk számolni a fejleményekről!