A kriptovaluták az elmúlt néhány évben gyakorlatilag meghódították a világot és menetelésük megállíthatatlannak tűnik.

Míg pár éve még csak kevesen tudtak egyáltalán a létezésükről, az időközben elért őrületes hozamok miatt már a merészebb kisbefektetők is a kriptopiacra özönlöttek. Mára akár egy magyar kisbefektetőnek is reális alternatívát jelentenek a kriptovaluták – sőt, sokak szerint már le is csúsztunk a kezdeti, nagy profittal kecsegtető hullámról…

A Hiper Business Blogon korábban már sorra vettük az alapokat, vagyis, hogy mi a Bitcoin, hogy működnek a kriptovaluták, és miért érdeklődik irántuk egyre erősebben a világ közvéleménye. Beszéltünk a legújabb őrületről, az NFT-kről, vagyis nem helyettesíthető tokenekről is. Lássuk most, mit érdemes tudni a kriptovalutákról befektetői szemmel!

Hol a pénz?

A kriptovaluta egyfajta “peer-to-peer”, vagyis felhasználók közötti digitális pénz. A kriptovaluták (pl. Bitcoin vagy Ethereum) nem kötődnek a mindennapokból ismert hagyományos valutákhoz, vagyis nem forint-, euró-, vagy dolláralapúak, és azokat nem is központi bankok bocsátják ki. Így a kriptopénzek függetlenek a világ ismert pénzügyi rendszerétől, valamint azok értékét sem befolyásolják a hagyományos mechanizmusok (pl. infláció).

A kriptovalutákat teljes mértékben a tulajdonosaik ellenőrzik: egy Bitcoint a tulajdonos engedélye nélkül nem is lehet elvenni. Kockázata persze ennek ellenére a kriptovalutáknak is van – ezt jól jelzi a Bitcoin vadul oszcilláló árfolyama is, ami 2017-ben például egyetlen év alatt hetvenszeresére nőtt.

Mesés hozamok és siralmas bukták

Az újabb és újabb kriptovaluták felfutó szakaszában sok merész befektető rohamozza meg a piacot, akik busás nyereség realizálása után kiveszik a pénzüket és továbbállnak. Ennek köszönhető például, hogy a Bitcoin 2017-es sikersztoriját a következő évben jelentős értékcsökkenés követte. Ez a fajta volatilitás azóta is jellemző: míg 2021 áprilisában 1.2 trillió dollár volt a létező Bitcoinok összértéke, ez az összeg júliusra 630 millliárdra olvadt.

A jelentős rizikó miatt a kriptobefektetés nem is annyira befektetésnek, mint inkább spekulációnak tekinthető: egy kriptovaluta mögött nincs valós termelőtevékenység, mint például egy részvény esetében. Értékét nagyban befolyásolja a befektetői hangulat mellett például az, hogy hányan és milyen ütemben “bányásszák”, vagyis hozzák létre – ebben pedig szintén jelentős és hirtelen változások történhetnek.

Kínában az elmúlt hetekben az állam megkezdte a kriptovaluták szabályozását, ennek eredményeképpen pedig egyik napról a másikra zártak be a világ legnagyobb Bitcoinbányái. Áramfogyasztáson alapuló becslések szerint Kína a teljes Bitcoinbányászat 65%-áért felelt, de más elemzők úgy gondolják, a csökkenés akár 90%-os is lehet. Magától értetődő, hogy ez jelentős változást jelent a Bitcoin értékében is.

Késő beszállni?

Akik befektetési céllal vásárolnak kriptopénzeket, nagyrészt abban reménykednek, hogy a kripto a jövő “valódi” valutája lesz, tehát legalább részben kiváltja a hagyományos pénzforgalmat. Ehhez azonban fontos lenne a kiszámíthatóság, ami a kriptopénzekre sosem volt jellemző. De a felfokozott várakozások is problémát okoznak: ahhoz, hogy valódi, fizetésre is alkalmas valuta legyen, a kriptopénznek gazdát is kéne cserélnie. A befektetőknek azonban eszük ágában sincs eladni, mikor pont a jövőbeni értéknövekedésre játszanak.

Emellett viszont azt is fontos megjegyezni, hogy ma tízezernél is több kriptovaluta érhető el, ezek közül pedig szép számmal hallani pénzügyi sikersztorikat is. Távlatilag azonban csak a Bitcoin és az Ethereum maradt igazán “sikeres”, de ezek árfolyama is jelentősen ingadozik. Azt tehát nem lehet megalapozottan kijelenteni, hogy a kriptopénzekbe késő lenne beszállni – az viszont biztos, hogy a kriptopénzeknél kevés rizikósabb befektetés van.