A “távgyógyítás” szóról sokan még ma is a kereskedelmi tévék hőskorában nagy népszerűségnek örvendő betelefonálós kuruzslásra asszociálnak. A digitális trendek miatt ma már távolról sem ez a kifejezés elsődleges jelentése: a telemedicina felfutása globális folyamat, aminek a koronavírus-járvány itthon is új lendületet adott.

Ahogy mind több és több munkakör költözik a digitális térbe, úgy a gyógyászat bizonyos folyamatait is gyökeresen alakítja át a digitalizáció. A diagnosztika, felügyelet, vagy akár a terápia során alkalmazott modern, digitális megoldások akár a beteg távollétében is lehetővé teszik az egészségügyi ellátást. Amint arról már korábban írtunk a Hiper Business Blogon, a távgyógyászat ipara az elmúlt pár évben a járvány miatt világszerte igen gyorsan növekedett – a Magyar Gyermekorvosok Társaságának (MGYT) idei kutatása szerint pedig itthon is egyre nagyobb népszerűségnek örvend.

Távorvoslás hazánkban és külföldön

A MGYT 2021. áprilisi felmérése szerint a járvány második hullámában a 18 évesnél fiatalabb gyermeket nevelő szülők több mint fele (mintegy 56%-a) használta már a távkonzultáció valamilyen formáját. Ez túlnyomórészt (88%-ban) persze telefonos segítségkérést jelentett, de a szülők 16%-a már e-mailben kereste az orvost, 9%-uk nyilvános chatplatformon, 1%-uk pedig videohívással érte el az egészségügyi dolgozókat.

Beszédes adat, hogy a távkonzultációval élő szülők 85%-a elégedett volt, vagyis megfelelő megoldásnak találta a távgyógyászat ezen formáját. Ez előrejelezheti, hogy nem csak a járvány miatti kényszermegoldásról van szó – bár azok közül, akik még nem próbálták, csak 13% támogatja a távkonzultáció intézményét, így személetformálásra az orvosok és a páciensek körében is szükség lehet.

A távgyógyászat azonban mindkét fél számára előnyös lehet. Amint azt Dr. Novák Hunor gyermekgyógyász elmondta, “Magyarországon túl sok orvos-beteg találkozás történik, ami Covidtól függetlenül is csak egy újabb lehetőség egy betegekkel teli rendelőben egy másik betegség összeszedésére”. Arról nem is beszélve, hogy a modern megoldások az egészségügyi rendszer terhelését, így költségeit is csökkenthetik, ami össztársadalmi szinten sem elhanyagolható szempont, és személyesen is rövidítheti a váróteremben eltöltött időt.

Szükség és lehetőség

A távgyógyászat kényelme azonban csak az egyik oka a telemedicina felfutásának. Az egészségügy világszerte munkaerőhiánnyal küzd, a WHO globális jelentése 2030-ra mintegy 9,9 milliós hiánnyal számol az egészségügyi dolgozók (orvosok, ápolók, bábák) körében.

Ahogy mind több és (egyre okosabb) digitális eszköz vesz körül minket a mindennapokban, az ezek által szolgáltatott adatok mind segíthetnek növelni az egészségügyi ellátás hatékonyságát. Jellemző példák a testzsírszázalékot is mérő fürdőszobai mérlegek, a bőr hidratáltságát monitorozó, otthon is használható eszközök, de testmozgást vagy szív- és érrendszeri mutatókat mérő kütyük is.

A hordható, viselhető eszközök (wearables) — mint például az itthon is népszerű okosórák — fejlődése egyre inkább összefonódik a hagyományos orvosi eszközökkel. Az Apple Watch például Amerikában már megkapta az FDA, vagyis az Élelmiszer- és Gyógyszerengedélyeztetési Hivatal engedélyét, ami alapján orvosi eszközként is megállja a helyét.

A páciensek állapotáról mind pontosabb adatokat szolgáltató eszközök elterjedése nem helyettesíti a valódi gyógyellátást, de jelentősen megkönnyítheti az orvosok munkáját. Mivel hosszú időn át gyűjtik a felhasználó éllettani adatait, azok felhasználásával pontosabban és gyorsabban állíthatnak fel diagnózist a szakorvosok.

Ezen telemedicina-adatok elérhetőségére a magyar egészségügy is reagált, így jött létre a mára sokak által ismert EESZT, vagyis Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér. Ezen dedikált feltöltési lehetőség biztosítja, hogy a páciensek egyszerűen megoszthassák egészségügyi adataikat a szakemberekkel. De az e-receptek bevezetése és az egyéb, betegellátáshoz kapcsolódó dokumentumok felhőbe költözése is óriási lépés az egészségügy mind teljesebb körű digitalizációja felé.

Így aztán nem meglepő, hogy szakértők és iparági szereplők egybehangzó véleménye szerint a távgyógyászat jelentős szerephez jut az egészségügy jövőjében – Magyarországon is.